top
logo
Ma 2017. augusztus 22., kedd, Menyhért és Mirjam napja van. Holnap Bence napja lesz.

FOTÓGALÉRIA

KABAI HÍRMONDÓ


Címlap Református
Református PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Administrator   
2010. április 10. szombat, 12:53

Kabai Református Egyházközség
Kaba, Szabadság tér 6.
Tel.:54/460-722; 30/59-70-665 (Sohajda Mihály)
E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
Lelkipásztorok: Sohajda Mihály és Sohajdáné Csoma Zsuzsanna
Hivatali idő: hétfőtől péntekig 9-12 óráig, hét végi elhalálozás esetén vasárnap az istentisztelet után, 10 - fél 11-ig lehet temetési bejelentést tenni (csak refomátus temetés esetén).

Kabán már az Árpádházi királyok alatt volt templom. Zoltai György térképe szerint, 1220-ban Szabolcs vármegyében, Kaba egyházas hely. Ez azt jelenti, hogy temploma is volt. 1569-ben a Vár utcában falakkal és árokkal körülvett templom volt, mely a török időben kisebb ostromot is kibírt. Ez minden bizonnyal templomvár volt. E templom bejáratánál ott volt a pellengér és a szégyenkő. Mellette ott állt a fából épített harangláb. 1660-ban Szejdi pasa serege a települést felperzselte, erre a sorsra jutott a templom is, mely már akkor református templom volt. A visszatérő lakosok valószínűleg ezt a templomot rendbe hozták, hogy a vallási hitüket gyakorolni tudják. A kuruc kor után, Kabai Dániel prédikátorsága idején, 1736-ban kezdték építeni a második-templomot, mely toronnyal együtt 1744-re készült el. A templom "kőből erős boltozattal" készült. Cermák Venczel debreceni építőmester volt az építője, valószínű ő volt a tervezője is. A tetőzet ácsmunkáit Ungvári András ácsmester végezte. A templom északi és déli bejárat elé egy-egy porticus épült. Lente Dániel lelkipásztor 1809. március 20-án erről így ír: Templom épült 1736-ban téglából, 1776-ban (32 évvel később) forgószél tetejét egészért levetvén, renováltatott. (Még ugyanabban az évben) 1803-dik esztendőben ismét renováltatott, bolthajtásra épült. Vagyon a két végibe kar, most jó állapotban van, a népnek elégséges. Kő kerítése vagyon. A torony épült 1744-dikbe. Kőrakásának magassága 11 öl. Fertájosóra és három harang vagyon benne. A hat mázsást Johann Brunner öntötte 1772-ben, a négy mázsáson írás nincs, a három mázsást Hans Thomas Benin öntötte 1676-ban "(dr. Ötvös László) Az 1736-tól 1741-ig épült templom, 1744-re elkészült tornya, négy fiatornyos, fa toronysisakú volt. Balogh Ilona akkor így jellemezte: „Sugarán magasra felmenő, s négy szegleten ugyanannyi kisded tornyokkal ékesített toronytető."

Ezt a tornyot 1851-ben - a zsindelyes toronytetőt- nagy szélvész megrongálta, a zsindelyt leszaggatta. Helyreállítás során a torony új kiképzést kapott. 1856-ban a toronysüveget és a négy kis tornyot lebontják, a falait egy emelettel megemelték, fölé három méteres bádogsisak került. (Pécsi Mihály terve alapján a debreceni Nagytemplom tornyának mintájára. Hajdú tájjellegűnek minősítették.)

Az első világháború idején, 1919. április 25-én este 9 órakor, 96 ágyúlövést adtak a községre a románok. Másnap az utcai harcok után, az iskola előtt ágyukkal lőtték a templomot. Helyreállítása 1920-ban, Dávidházi János esperes-lelkész idején történt. Ekkor kapott támpillért a torony sarkain. A második világháború idején is találatot kapott a torony. A Csonkapál dűllőből irányított ágyuk lőtték az épületet. Összerogyott, alázuhant a toronytető. A templom is, de főleg a torony is oly nagymértékben sérült, hogy a hajdúsisakot helyreállítani nem lehetett. Újjáépítés során kapta a jelenlegi formáját. Az Országos Műemlék Bizottság a legutóbbi torony befejező részt, a klasszicizáló toronytörzshöz nem tartotta stílszerűnek, s ezért a megadott útmutatások alapján, új terv benyújtását kérte.


A templom 1997-ben

A tervet Martsekényi Imre építészmérnök és Lipták Mihály építész készítették el. Ki vitelezte Bódi Imre debreceni kőműves mester. Papp Géza lelkipásztor, akkor szedte ki a toronygombból az emlékiratokat. Ezeket a Lelkészi Hivatal őrzi. A helyreállítás Gonda Ferenc és Nemes Ferenc tervei alapján, a tűzvigyázó torony kialakításával 1956-ban történt. (Gonda Ferenc: Kaba története című könyv) A 9 x 23 méteres belső hajótérnek a mennyezete fiókos, dongaboltozattal fedett, és benne 500 ülőhely van.


Az első orgonát 1878-ban Kerékgyártó István építette, ezt később eladva, a második orgonát, Kovács Sándor és neje Bölönyi Klára adományából, 1895-ben Országh Sándor építette be. Ez az orgona a II. világháború idején tönkrement. A jelenlegi orgonát 1957-ben Erdős József építette, a régiből a használható alkatrészek beépítésével, Sári Kálmán hagyatékából. A 36 méter magas toronyban három harang van. 1937-ből 1215 kg-os, 1960-ból 500 kg-os, 1979-ből 351 kg-os. Az 1215 kg-os harang felirata: „Jöjjetek én hozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és megterheltettetek és én megnyugoszlak titeket." Máté 11.


Fennállása során sok viszontagságon esett át az építmény, különösen a torony szenvedett sokat. Kényszerült formájában is a változtatásra. Összefogás eredményeként sikerült újjá és széppé tenni a templomot. Megérdemelten vált műemléké a több mint 260 éves templom. 2000-től két lelkipásztor, (Sohajda Mihály és Sohajdáné Csorna Zsuzsanna) a presbitérium segítségével vezetik és irányítják Kaba egyházi életét. A Kabai Hírmondóban kiemelt irodalmi tevékenységet folytatnak.

Módosítás dátuma: 2014. november 13. csütörtök, 12:56
 

Sikeres pályázatok

Hirdetés

VENDÉGEK SZÁMA

Oldalainkat 25 vendég böngészi

bottom
top

bottom

KABA VÁROS HONLAPJA