Kezdőlap » Város » Kaba története

Kaba története

Kaba területén valószínűleg már a honfoglalás előtt létezett állandóan lakott emberi település (ennek bizonyítéka az 1974-ben a város határában feltárt, VII-VIII. századi “avar kori” temető). A településre vonatkozó legelső írásos emlékeket az 1212-es, majd 1219-es, később az 1271-es datálású “Váradi Regestrum”-ban találhatjuk (az irat a Nagyváradi Káptalan előtt lefolytatott törvénykezési eljárásokról készített feljegyzéseket tartalmazza). A nagyváradi egyházmegye évkönyvei szerint Kabán hajdan parókia volt. Az Egri Püspökség 1549-ben készített jegyzékéből egyértelműen kiderül, hogy a település akkor Szabolcs vármegyéhez tartozott. Alig három évvel később változott a helyzet: Bihar vármegye 1552. évi összeírása szerint Kaba már a nagyváradi püspök birtokában volt. A török hódoltság idején már jelentős település, amit az 1572. évi adónyilvántartás bizonyít, eszerint a nyilvántartásban szereplő 95 település között nagyságrendben Kaba a 17. volt. Bocskai István erdélyi fejedelemtől a település hajdúszabadságot nyert, mert a fejedelem ide akarta áttelepíteni a kállói hajdúk egy részét. A telepítés elmaradt, Kabát megfosztották hajdúkiváltságaitól, majd a település az Eszterházyak kezébe került. 1660-ban a törökök bosszúhadjárata Kabát sem kímélte: Szeidi Ahmed budai pasa és serege felégette, elpusztította a települést, a lakosságot pedig elüldözte. A település első igazán jelentős írásos anyaga a Kabai Kódex, amely az akkori mezőváros 1702-ben megkezdett jegyzőkönyve. A kabaiak a Rákóczi szabadságharcban is küzdöttek, s ezért szintén nagy árat fizettek: 1707. szeptember 9-én a “rácok” (szerbek) pusztították el Kabát. A település ezt annyira megsínylette, hogy a megmaradt lakosság egy része 1719-ben elköltözött, s a Békés megyei, a XVII. században elpusztult Szentandrás falut kezdték el újra benépesíteni. A kabaiak az 1848-49-es szabadságharcban jelentős számú honvéd és nemzetőr kiállítása mellett a hadsereg ellátásából is kivették részüket.

Tudománytörténeti érdekességként feltétlenül meg kell említeni, hogy 1857. április 15-én Kaba határában meteorkő hullott le, amely arról volt nevezetes, hogy benne szerves anyagokat találtak. A meteoritot a község elöljárósága a Debreceni Református Kollégiumnak ajándékozta. Kaba 1871-ben mezővárosi címet kapott (ezt a rangját 1886-ig viselte). Az I. világháborúban Kaba körülbelül 1500 katonájából 294-en estek el; a II. világháborúnak pedig 232 ismert katona és polgári áldozata volt. 1937 óta működik a település határában, termálvizet és földgázt adó kút. A két világháború között – bár a település mezőgazdasági jellege dominált – az alábbi ipari üzemek működtek: gépgyár, két hengermalom, szeszfőzde. A település a II. világháborúig község volt, 1971 után megalakult a közös Tanács, amely 1990-ig működött Tetétlen településsel közösen, majd 1990-ben Kaba Nagyközség lett, és mindezek után 2003. július 1. lett a várossá nyilvánítás hatálybalépésének időpontja.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2002-től a következő képen alakultak a népességnyilvántartási adatok:

  • 2002-ben: 6591 fő
  • 2003-ban: 6560 fő
  • 2004-ben: 6568 fő
  • 2005-ben: 6570 fő
  • 2006-ban: 6567 fő
  • 2007-ben: 6421 fő
  • 2008-ban: 6401 fő
  • 2009-ben: 6339 fő
  • 2010-ben: 6265 fő
  • 2011-ben: 6218 fő
  • 2012-ben: 6218 fő