Látnivalók

A Mácsai Sándor Művelődési Ház előtti parkban elhelyezett emlékkő felirata arról tájékoztatja az erre haladókat, hogy 1857. április 15-én meteorit hullott Kaba határában. Ebből a meteoritkőből következtettek a tudósok arra, hogy más égitesteken is vannak szerves vegyületek. Büszkék lehetünk elődeinkre, akik felismerték, hogy az égből hullott követ meg kell menteni a tudomány számára.

Az eredetileg 2877 gramm súlyú meteoritot az évtizedek során több ízben is elemezték, jelenleg a debreceni Református Kollégiumban őrzik a nagyobbik részét (2,6 kg). Vittek belőle Londonba, Moszkvába és Párizsba is. A meteorit megtalálásának napját 2000-ben a város napjává nyilvánította a képviselő testület. Szilágyi Gábor háza, amelynek a tornácáról látta meg a meteorit csóváját, még ma is látható.

Az úgynevezett kultúriskola falán két emléktábla található. “Ez az iskola és kultúrház Barabás Samu fáradhatatlan munkásságának az eredménye, érdemét hálával örökíti meg az Eklézsia” – tudatják velünk az emlékező sorok. Barabás Samu 1921-36. között volt Kaba község református lelkésze, és országgyűlési képviselőként is sokat tett településünk fejlődéséért. Munkálkodása nyomán 1927-ben került átadásra a négy tantermet, két szolgálati lakást, mozgóképszínházat magába foglaló épület, ahogyan az akkori presbitérium fogalmazott: a művelődés, a tanulás és ismeretszerzés e gyönyörűséges hajléka.

Az épületet pályázati forrásból 2010-ben teljes egészében felújították. A mellette levő emléktáblát a kabai születésű Mácsai Sándor zenetanár, karnagy emlékére állították tisztelői. A kabai nótás legények és leányok dalai visszhangzottak fogékony szívében és ajkán, amikor a debreceni kollégiumba került diáknak. Tanulmányai befejezése után a főiskolán zenét tanított, vezette a kollégiumi kántust. Az ő karnagyi képességeinek köszönhetően emelkedett a debreceni Városi Dalegylet az ország legkiválóbb kórusai közé.

Tovább sétálva, a református templom körül érdemes egy kicsit időzni. Itt láthatjuk az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából állított emlékművet, melyet L. Lakatos Aranka készített 2007-ben.

A templom kertjében az I. világháború 284 hősi halottjának Gách István szobrász 1921-ben készült szobra állít emléket.

A betontalapzaton álló hét tölgyfa oszlopon a II. világháború 233 kabai áldozatának neve olvasható, melyet közadományból készítettek. Tervezője Csutoros Sándor szobrászművész, kivitelezője Gál János fafaragó népi iparművész.

A Nyikómalomfalváról kapott székelykaput a 2005-os nagy árvíz sújtotta település megsegítésére kiküldött adományért “cserébe” kaptuk, alkotója Papp Jenő. Itt találjuk még a kiemelt oltalmat élvező emlék-tölgyfákat, melyeket 1896-ban Magyarország ezredéves emlékére ültettek elődeink.

A parókia előtti téren Győrfi Lajos alkotását, a 2000. augusztus 20-án felavatott Szent István szobrot láthatjuk.

Tovább haladva, a Városi Gyógyfürdő nyári bejárata található, melyet 2007-ben újítottak fel. A felújítás során a medencék új külső burkolatot kaptak, látványelemekkel, vízforgatóval látták el őket. Új gépház, szociális épület, nyári bejáró készült új utcai kerítéssel. A fürdő egész évben várja a pihenni vágyókat.

A fürdő épületével szemközti ház falánál idézhetjük fel Dede Kálmán igazgató-tanító alakját, akinek emléktábláját 1993. március 14-én helyezték el egykori lakóháza falán cserkészei és tisztelői. Dede Kálmán községünk szülötte és tanítója, nagyon szerette szülőfaluját, tanítványait is erre nevelte. Az 1944-es háborús eseményekről készített feljegyzéseiből ismerhetjük meg a kabai harcok hiteles történetét.

Visszafordulva, sétánk következő állomása a Kabai Helytörténeti Gyűjtemény, mely 2008. augusztus 20-án került először bemutatásra Kaba várossá avatásának ötödik évfordulóján. A gyűjtemény anyagát Kaba város lakossága adta össze. A kiállított anyag tárgyi (néprajzi) részből, írott és fotó dokumentumokból áll, melyek Kaba XIX-XX. századbeli társadalmi életét, kultúráját mutatják be. A gyűjtést és kiállítás rendezést Molnár Tamásné végezte. A kiállítást előzetes bejelentkezés alapján tekinthető meg, illetve igény szerint tartja nyitva a Mácsai Sándor Művelődési Ház.

A gyűjtemény szomszédságában a városháza található. 1890. március 15-i keltezésű a Hajdú vármegyei Magyar Királyi Államépítészeti Hivatal pecsétjével ellátott, Buday Béla mérnök által készített tervrajz és leírás, melyet, mint vállalkozó, Sütő Sándor is ellátott névjegyével. E leírás szerint az építmény olasz reneszánsz stílusú, egy emeletes épület, mely teljesen alá van pincézve, és beépített területe mintegy 380 m2. Az épületet 2009-ben újították fel régi fotók alapján, hogy eredeti állapotában őrizhessék meg, ekkor készült a szökőkút is.

A városháza előtti parkban az 1848/49-es forradalom 150. évfordulóján felavatott köztéri alkotás látható, mely 496 kabai nemzetőrnek állít emléket. A piac bejáratánál elhelyezett emlékkő felirata egy általánosan ismert közmondásunkat őrzi: “Mit is mondott a kabai asszony? Igyunk egyet komámasszony!”

Sétánk végéhez közeledve Gonda Ferenc emléktábláját tekinthetjük meg, mely a róla elnevezett utca egyik lakóházán hirdeti, hogy itt született 1904-ben Kaba történetének írója. A szerző több évtizedig gyűjtötte az anyagokat, és kutatta szülőfalujának múltját.