Kezdőlap » Turizmus » Látnivalók

Látnivalók

A Mácsai Sándor Művelődési Ház előtti parkban elhelyezett emlékkő felirata arról tájékoztatja az erre haladókat, hogy 1857. április 15-én meteorit hullott Kaba határában. Ebből a meteoritkőből következtettek a tudósok arra, hogy más égitesteken is vannak szerves vegyületek. Büszkék lehetünk elődeinkre, akik felismerték, hogy az égből hullott követ meg kell menteni a tudomány számára.

Az eredetileg 2877 gramm súlyú meteoritot az évtizedek során több ízben is elemezték, jelenleg a debreceni Református Kollégiumban őrzik a nagyobbik részét (2,6 kg). Vittek belőle Londonba, Moszkvába és Párizsba is. A meteorit megtalálásának napját 2000-ben a város napjává nyilvánította a képviselő testület. Szilágyi Gábor háza, amelynek a tornácáról látta meg a meteorit csóváját, még ma is látható.

A Kossuth utca elején három emléktáblát tekinthetünk meg. Az általános iskola központi épületének előterében az iskola névadójának, Sári Gusztávnak az emlékfala látható. 2000. augusztus 28-án vette fel az intézmény a kabai születésű, Apáczai Csere-János díjjal kitüntetett tanár, igazgató, szakfelügyelő nevét. Az újító, alkotó pedagógus nemcsak szűkebb környezetében, hanem megyei, országos szinten is elismerést vívott ki magának. Sokat követelt, de még többet adott. Egyik fő szervezője volt a község szellemi életének.

Az úgynevezett kultúriskola falán két emléktábla található. “Ez az iskola és kultúrház Barabás Samu fáradhatatlan munkásságának az eredménye, érdemét hálával örökíti meg az Eklézsia” – tudatják velünk az emlékező sorok. Barabás Samu 1921-36. között volt Kaba község református lelkésze, és országgyűlési képviselőként is sokat tett településünk fejlődéséért. Munkálkodása nyomán 1927-ben került átadásra a négy tantermet, két szolgálati lakást, mozgóképszínházat magába foglaló épület, ahogyan az akkori presbitérium fogalmazott: a művelődés, a tanulás és ismeretszerzés e gyönyörűséges hajléka.

Az épületet pályázati forrásból 2010-ben teljes egészében felújították. A mellette levő emléktáblát a kabai születésű Mácsai Sándor zenetanár, karnagy emlékére állították tisztelői. A kabai nótás legények és leányok dalai visszhangzottak fogékony szívében és ajkán, amikor a debreceni kollégiumba került diáknak. Tanulmányai befejezése után a főiskolán zenét tanított, vezette a kollégiumi kántust. Az ő karnagyi képességeinek köszönhetően emelkedett a debreceni Városi Dalegylet az ország legkiválóbb kórusai közé.

Tovább sétálva, a református templom körül érdemes egy kicsit időzni. Itt láthatjuk az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából állított emlékművet, melyet L. Lakatos Aranka készített 2007-ben.

A templom északi oldalán egy 1777-es keltezésű kis márványtábla hirdeti, hogy Mária Terézia engedélyével, de saját költségén nagyobbította a kabai eklézsia az 1736-38-ban épült templomot. A főbejárat mellett két emléktábla emlékeztet bennünket, hogy a torony 1893-ban feljebb emeltetett és átalakíttatott, valamint 1938-ban ünnepelték a 200. évfordulót.

A templom kertjében az I. világháború 284 hősi halottjának Gách István szobrász 1921-ben készült szobra állít emléket.

A betontalapzaton álló hét tölgyfa oszlopon a II. világháború 233 kabai áldozatának neve olvasható, melyet közadományból készítettek. Tervezője Csutoros Sándor szobrászművész, kivitelezője Gál János fafaragó népi iparművész.

2009-ben készült a Trianoni emlékmű. Az elszakított Magyarországot jelképező követ Bácsi Lajos kőfaragó készítette Győrfi Lajos szobrászművész elképzelése alapján. A kopjafa míves munkája Bana Sándorné Dudics Lujza fafaragó műve.

A Nyikómalomfalváról kapott székelykaput a 2005-os nagy árvíz sújtotta település megsegítésére kiküldött adományért “cserébe” kaptuk, alkotója Papp Jenő. Itt találjuk még a kiemelt oltalmat élvező emlék-tölgyfákat, melyeket 1896-ban Magyarország ezredéves emlékére ültettek elődeink.

A parókia előtti téren Győrfi Lajos alkotását, a 2000. augusztus 20-án felavatott Szent István szobrot láthatjuk.

Tovább haladva, a Városi Gyógyfürdő nyári bejárata található, melyet 2007-ben újítottak fel. A felújítás során a medencék új külső burkolatot kaptak, látványelemekkel, vízforgatóval látták el őket. Új gépház, szociális épület, nyári bejáró készült új utcai kerítéssel. A fürdő egész évben várja a pihenni vágyókat.

A fürdő épületével szemközti ház falánál idézhetjük fel Dede Kálmán igazgató-tanító alakját, akinek emléktábláját 1993. március 14-én helyezték el egykori lakóháza falán cserkészei és tisztelői. Dede Kálmán községünk szülötte és tanítója, nagyon szerette szülőfaluját, tanítványait is erre nevelte. Az 1944-es háborús eseményekről készített feljegyzéseiből ismerhetjük meg a kabai harcok hiteles történetét.

Visszafordulva, sétánk következő állomása a Kabai Helytörténeti Gyűjtemény, mely 2008. augusztus 20-án került először bemutatásra Kaba várossá avatásának ötödik évfordulóján. A gyűjtemény anyagát Kaba város lakossága adta össze. A kiállított anyag tárgyi (néprajzi) részből, írott és fotó dokumentumokból áll, melyek Kaba XIX-XX. századbeli társadalmi életét, kultúráját mutatják be. A gyűjtést és kiállítás rendezést Molnár Tamásné végezte. A kiállítást előzetes bejelentkezés alapján tekinthető meg, illetve igény szerint tartja nyitva a Mácsai Sándor Művelődési Ház.

A gyűjtemény szomszédságában a városháza található. 1890. március 15-i keltezésű a Hajdú vármegyei Magyar Királyi Államépítészeti Hivatal pecsétjével ellátott, Buday Béla mérnök által készített tervrajz és leírás, melyet, mint vállalkozó, Sütő Sándor is ellátott névjegyével. E leírás szerint az építmény olasz reneszánsz stílusú, egy emeletes épület, mely teljesen alá van pincézve, és beépített területe mintegy 380 m2. Az épületet 2009-ben újították fel régi fotók alapján, hogy eredeti állapotában őrizhessék meg, ekkor készült a szökőkút is.

A városháza előtti parkban az 1848/49-es forradalom 150. évfordulóján felavatott köztéri alkotás látható, mely 496 kabai nemzetőrnek állít emléket. A piac bejáratánál elhelyezett emlékkő felirata egy általánosan ismert közmondásunkat őrzi: “Mit is mondott a kabai asszony? Igyunk egyet komámasszony!”

Sétánk végéhez közeledve Gonda Ferenc emléktábláját tekinthetjük meg, mely a róla elnevezett utca egyik lakóházán hirdeti, hogy itt született 1904-ben Kaba történetének írója. A szerző több évtizedig gyűjtötte az anyagokat, és kutatta szülőfalujának múltját.

Skip to content