Kezdőlap » Város » Testvérvárosaink

Testvérvárosaink

Élesd

A Romániában lévő Élesd város és Kaba még a tanácsrendszer utolsó évében, 1990 májusában kötött testvérvárosi megállapodást. Közös nyilatkozatban fogadták el, hogy egymással együttműködési, barátsági kapcsolatot alakítanak ki a két nép közötti jobb megértés, a nemzetiségiek jogainak teljesebbé tétele érdekében. Az együttműködés főbb területeit a településfejlesztés település ellátás tapasztalatainak kicserélésében, az egészségügyi, oktatási és kulturális intézmények között együttműködésben, kulturális és sportrendezvények szervezésében jelölték meg. A megállapodás testületek általi elfogadása után több rendezvényen találkoztak a két település küldöttei. Lakossági képviselők, intézményi dolgozók tettek kölcsönösen látogatást, kirándulások szervezésére, gyermekek kölcsönös üdültetésére került sor. Állami és nemzeti ünnepekre, városnapokra, kiemelkedő rendezvényekre hívtuk egymást kölcsönösen. Ezt követően 1996-ig rendszeres volt a két település kapcsolata, majd 2001-ben néhány éves szünet után kezdődött el a testvérvárosi kapcsolat folytatása. Az utóbbi időben a pályázatokban való együttműködés került előtérbe.

Élesd Kabától 100 km-re található, a Bihari hegység lábánál, szép természeti környezetben. A 10 ezer fős népességnek 1/3-a magyar. Élesd városa Románia nyugati részén, a Erdélyi-szigethegység északi peremén, a Rév-Báród-i medencében helyezkedik el. Délen a Király-erdő, északon a Réz-hegység határolja, a két hegység között a Sebes-Körös medre húzódik, a város a folyó jobb partján található. A kisközség a Körös völgyének legcsinosabb és legélénkebb községe. Kereskedelme igen élénk, a feketeerdői üveggyárral telefon köti össze. Lakói jelentékeny agyag- és kőipart űznek, melyre a révi agyagot használják fel. Batthyányi József gróf biharvármegyei uradalmának központja, szép kastéllyal. Közelében egy magas szikla tetején láthatók Sólyomkő régi várnak romjai, kápolnával és a Batthyányi grófok sírboltjával.

Hegyközcsatár

Az ugyancsak Romániában található Hegyközcsatárral 2004 óta vagyunk testvérvárosi kapcsolatban. A két települést a Kabai Nyári Színház  Hegyközcsatárban tartott “István a király” előadása “hozta össze”. Azóta több alkalommal jártak küldöttségek mindkét településen, elsősorban város és falunap rendezvényein és kiemelkedő események alkalmával. A 2000 fős népességű Hegyközcsatár lakossága nagy többségben magyar. Lakossága ápolja a népi hagyományokat, minden évben megrendezik a borversenyt, népi táncosok, népzenészek közreműködésével. Vendégszerető, barátkozó embereknek ismertük meg vezetőiket és a lakosságot.

Nagyváradtól 15 km-re északkeletre, Hegyköztóttelek és Hegyközújlak között fekvő település. Hegyközcsatár magas dombtetőre épült település, mely az égtájak mind a négy irányában terjeszkedett a völgyek felé. A községközpontban található a református és tőle néhány száz méterre dél-keleti irányban a katolikus templom, mely szomszédságában a Község Háza. Vele átellenben kétemeletes tömbház, alatta üzletsor, az épület mellett található a Kultúrotthon, mely különböző rendezvényeknek és kulturális eseményeknek ad otthont, valamikor magába foglalta a község könyvtárát is. Hegyközcsatár peremén (Cetariu) van egy remek tó, ahol sok pontyot és amurt foghatnak a horgászok. A vidék kiválóan alkalmas sátortáborozásra, kirándulásra is.

Dzierzkowice

Dzierzkowice Lengyelországban, Lublin tartományban, Kraśnik kerületben található. A település területe 86,81 km2, a lakosság száma 5394 fő. A település szinte teljes területe a Krasnicki Védett Tájak területéhez tartozik, ezért a túrázók számára kedvelt úticél.  Dzierzkowice tipikus mezőgazdasági jellegű település, a gabonaféléken kívül jelentős a gyümölcsös is. Ennek eredményeként alapja az agro- élelmiszeripar és feldolgozóipar fejlődésének. Kulturális Központ működik a településen, amely arra ösztönzi a gyermekeket, a fiatalokat és az időseket, hogy vegyenek részt a különböző programokban, tevékenységekben.

2015. május 15-én Kaba Város Önkormányzata és Dzierzkowice Község Önkormányzata együttműködési megállapodást kötött a két település lakossága közötti baráti kötelék létrehozása, a kulturális, gazdasági és társadalmi értékek kölcsönös megismerése, továbbá a különböző Európai Uniós pályázatok kidolgozása, és közös megvalósítása érdekében.